Bejelentették, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök az idén kihagyja a G20-csúcsot. Ez az első alkalom az elnök 2012-es hivatalba lépése óta, hogy nem megy el a találkozóra. Szakértők szerint sokkal mélyebb okok állnak a háttérben, mint az ország körüli vitás kérdések elkerülése - írja a Bloomberg.
A történelmi és geopolitikai szférák mellett az amerikai kül- és belpolitika is jelentős szerepet játszik abban, hogy Washington elkötelezte magát Tajvan mellett. Hasonlóképpen, a Kínai Népköztársaság számára is fontos belpolitikai ügy a helyzet rendezése Peking szája íze szerint, miközben külpolitikai szempontból inkább kockázatokat, mintsem lehetőségeket rejt a dolog.
Li Csiang kínai miniszterelnök - Hszi Csin-ping elnököt helyettesítve - részt vesz a közelgő indiai G20-csúcstalálkozón. Ez a döntés tovább feszítheti Kína és India amúgy is bonyolult kapcsolatát.
Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy tervezi kiszélesíti a piaci hozzáférést a szolgáltató szektorban, hogy ezzel támogassa a határokon átnyúló kereskedelem fellendítését. Ez válasz Kína közelmúltbeli kereskedelmi visszaesésére, amely veszélyeztette a világ második legnagyobb gazdaságának fellendülési kilátásait.
India hivatalosan tiltakozott Kínánál amiatt, hogy egy újonnan közzétett hivatalos kínai térképen egy Indiához tartozó terület pekingi fennhatóság alatt szerepel.
2023 novemberében ismét sor kerül a csendes-óceáni térséget összefogó regionális együttműködés, az APEC csúcstalálkozójára. A házigazda amerikaiak nem készülnek túl sok kézzelfogható témával, ami a kínai szándékoknak kedvez. Ameddig Washington ódzkodik a makroregionális szabadkereskedelmi megállapodások kötésétől, addig Kína igyekszik megerősíteni a saját elképzeléseit. Ez pedig jelentős vereség lehet az Egyesült Államoknak, mivel versenytárs híján a térség államai inkább csatlakoznak Pekinghez - írja az Asia Times.
Kína és India vezetői Johannesburgban tartottak megbeszéléseket egymással a BRICS-csúcson. A feleknek elsősorban a néhány évvel ezelőtt még összecsapásokig fajuló határvitáik kérdésében volt megbeszélnivalójuk, most mindketten egyetértettek, hogy a békés rendezés az egyetlen út - írja az Asia Nikkei.
Történelmi pillanatnak nevezte Hszi Csin-ping kínai elnök a BRICS csoport bővítéséről szóló csütörtöki döntést, melynek keretében hat új tagot hívtak meg a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő csoportba.
Kína azzal vádolta meg az egyik állampolgárát, hogy rendkívül érzékeny katonai információkat adott át az Egyesült Államok hatóságainak. Az ügy érzékeny pillanatban érkezett, hiszen a globális versengés, a Tajvan-kérdés miatt egyébként sem felhőtlen Washington és Peking viszonya, egy hete ráadásul az amerikaiak számoltak be hasonló kémügyről. Akkor két kaliforniai katonát kapcsoltak le, akik Kínának adtak át érzékeny információkat - írja a CNN.
Kyle Bass prominens amerikai üzletember Kínáról adott nyilatkozatot a CNBC-nek. Szerinte három jel is arra utal, hogy Peking már nagyon közel van a Tajvan inváziójához, amit még a jövő év vége előtt megindíthat.
Tíz éve nem látott magasságban cseréltek le hirtelen két parancsnokot is a kínai hadseregben. A egyik legfontosabb egység, a rakétahadsereg vezetőinek kellett most korrupciós vádak miatt távozniuk. Az eset nagy figyelmet kap, mivel Peking stratégiaváltozását jelezheti, ráadásul egybeesik a korábbi kínai külügyminiszter váratlan távozásával - írja a BBC.
Tavaly decemberben fogadták el Tokióban a sokat vitatott új fegyverkezési programot, ezt most védelmi stratégiával is megerősítették a japán politikusok. A dokumentumban egyértelműen Kínát, Oroszországot és Észak-Koreát nevezik meg a térség legnagyobb biztonsági kihívásának. Japán szerint a második világháború óta nem fenyegette ekkora veszély az országot - írja az AP News.
Hszi Csin-ping kínai elnök felszólította a hatóságokat, hogy az Észak-Kínában lezúduló heves esőzéseket követően minimalizálják az áldozatok számát és állítsák helyre a normális életkörülményeket - jelentette a Hszinhua hírügynökség a Reuters beszámolója szerint.
Csengtuban találkozott három ország vezetőjével is a héten Hszi Csin-ping kínai elnök. A megbeszéléseken a kínai Övezet és Út (Belt and Road Initiative - BRI) kezdeményezés további fejlesztési lehetőségeiről tárgyaltak - írja a South China Morning Post.
Hszi Csin-ping kínai vezető három évnyi koronavírus-járvány miatti elszigeteltség után ünnepséget tervez az Övezet és Út infrastrukturális program megünneplésére. Az európai országok azonban kihagyják az ünnepségeket, ami az Európa és Kína közötti kapcsolatok megromlását tükrözi. Az egyetlen valószínűsíthető résztvevő a konferencián Magyarország lehet értesüléseink szerint.
Már a 2010-es években is közeledett egymáshoz Oroszország és Kína, azonban az ukrajnai háborút követően a kapcsolatok szorosan összefonódtak. Ez azonban veszélyes lehet Moszkva számára, mivel Kína stratégiája nem a barátságok fenntartását részesíti előnyben - írja a Business Insider.
Kínában minden öt fiatalból több mint egynek munkanélküliséggel kell szembenéznie, ami egyre nagyobb aggodalmat és kihívást jelent a kormány számára. A vezetés azzal vádolja a munkakeresőket, hogy túl magas elvárásaik vannak, és arra ösztönzi őket, hogy dolgozzanak a gyárakban, vagy vegyenek részt a vidéki területeken a mezőgazdasági munkákban. Azonban a fiatalok nem akarnak engedelmeskedni a kommunista párt elvárásainak, a munkanélküliség az egész kínai gazdaságot lehúzhatja.
Vlagyimir Putyin októberben Kínába látogat, és útját az "Egy övezet, egy út" fórumhoz igazítja - jelentette be Jurij Uzsakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója. A látogatásra az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok erősödése közepette kerül sor. A két ország szövetsége számos területen, többek között gazdasági, kereskedelmi, politikai és katonai téren erősödött az utóbbi időben.
Egy hónapja nem mutatkozott a nyilvánosság előtt Csin Kang kínai külügyminiszter, ami találgatások sorát indította el nemzetközi diplomáciai körökben. Ezeknek tett a végére most pontot Peking, leváltotta a külügyminisztert - írja a South China Morning Post.
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Pekingben fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót. A százéves, egykori aktív amerikai politikussal folytatott beszélgetésen Hszi Csin-ping hangsúlyozta: "A kínai nép soha nem felejti el régi barátait, és a kínai-amerikai kapcsolatok mindig Henry Kissinger nevéhez fognak kapcsolódni" - számolt be a CCTV állami televízió.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezzel a "hanyatlással" nagyon sokan kiegyeznének.
Az inflációs adatok közlése után.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
